Eger megyei jogú város, Heves megye és az Egri járás székhelye. Eger ezeréves városának városképe hosszas fejlődés után alakult ki. A barokk formavilága, a középkori török emlékek jellegzetes építészetet teremtettek itt.
A város hangulata egyszerre hősies és lenyűgöző, bájos és barátságos. A sok évszázados múltra visszatekintő Egri vár sugározza a hazafiasság és a bátor kiállás üzenetét. A város fejlődésében meghatározó szerepe volt a papságnak, iskolákat, közösségi épületeket, kórházat építettek. A Líceumban található Főegyházmegyei Könyvtárat is Eszterházy Károly püspök alapította.
A város a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Tengerszint feletti magassága 180 méter, keleti oldalán emelkedik az Eged és a Várhegy, melyek a Bükk délnyugati nyúlványát alkotják.
Az Egri bazilika, avagy Főszékesegyház történetét Szent István királyig vezetik vissza, aki 1004-ben alapította meg az egri egyházmegyét.A korábban román, majd gótikus stílusú templomot többször lerombolták. Az 1804-ben érsekséggé váló egri egyházmegye szerény főtemplomát végül az 1827-ben érsekké kinevezett nagyműveltségű Pyrker János László bontatta le, hogy a helyén felépíttesse a jelenlegi Főszékesegyházat. A bazilika 1831-1836 között épült fel Hild József – a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakja – tervei nyomán, rekord gyorsasággal. A templomot 1837-ben szentelték fel.A belső kialakítása már jóval több időt vett igénybe: az oltárok elkészítése, a freskók díszítése majd 120 évig tartott. Oszlopcsarnoka a római “Pantheon” mintájára épült.
Az Egri Érseki Palota kulturális, turisztikai és látogatóközpont is egyben, mely Eger belvárosában, a Széchenyi utcában található.A barokk stílusú palota falait rokokó stukkók díszítik. Az Érseki palotát Erdődy Gábor püspök kezdte építeni 1715 – 1732 között, Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Ez az épület még jóval kisebb volt a jelenleginél, kertek, medencék vették körül. A mostani épületegyüttes több részben épült fel.Barkóczy Ferenc püspöksége idején készült el a második emelet. A Palota klasszicizáló késő barokk stílusú középső szárnya 1762 – 1775 között nyerte el mai alakját Joseph Ignaz Gerl és Fellner Jakab tervei alapján gróf Eszterházy Károly püspöksége idején. A klasszicista stílusú déli épületcsoportot Pyrker János László érsek emeltette.
Magyarország 7 építészeti csodájának egyike. Miután a törökök 1687-ben elhagyták Eger városát, Fenessy György püspök visszatért a városba, azonban már nem akart a várban lakni. Vásárolt Egerben két építési telket egy palota építéséhez, amihez a szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombról termelték ki. így alakult ki az a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót tárolták.A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan terül el a város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.A Város a város alatt bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található.
Az Egri Vár ma védett műemlék, múzeumként működik. Állandó kiállításai bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat.A hősöknek egy különterem állít emléket, a kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai. Az Egri várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es török ostrom, mikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán birodalom túlerőben lévő seregét.Mire az oszmánok elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. A több évtizedig tartó újjáépítés közben a várat jelentősen korszerűsítették, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Az Egri Vár ma Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának számít, mely gyakran különböző kulturális rendezvényeknek és ünnepeknek is helyet biztosít.
A közel 200 pincét számláló Szépasszonyvölgy ger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában.A pincékben élő mohák és a nemes penész egyedi atmoszférát teremtenek, mely elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.
Az egri Török fürdő egy cseppnyi időutazás a múltba: a fürdő legrégebbi medencéje, a Török medence még 1610-ben épült!rekord gyorsasággal. A templomot 1837-ben szentelték fel.Az épület legkülönlegesebb medencéje a Nagy tükörmedence, melynek varázsát a fölötte magasodó, díszes aranykupola adja. Ha kigyönyörködtük magunkat benne, nézzünk egy kicsit lefelé is, hiszen ott vár a következő meglepetés! A medencét saját forrás táplálja, a radonos gyógyvíz így a kőlapok közötti résekből, közvetlenül bugyog fel a felszínre, egészen különleges élményt nyújtva ezzel a fürdőzésnek.Próbáljuk ki a Török fürdő mind a 6 medencéjét, majd engedjünk a kísértésnek és kényeztetésképp válasszunk a különböző masszázsok, a gőzfürdő, vagy éppen a szauna közül! A Török fürdőben a gyógyvíz radon-tartalma miatt 2,5 óra tartózkodásra van lehetőség, de ha szeretnénk, a szomszédos Termálfürdővel kibővíthetjük a programot – a két intézmény közt közvetlen az átjárás!
Az Egri Termálfürdő, Magyarország egyik legszebb fürdőhelye. Hangulatos, ligetes környezetben, Eger belvárostól néhány percre egy található.Az öt hektáros park közepén fekvő, fedett-nyitott vízi élménysziget 13 medencével, sportpályákkal a gyógyulni, sportolni és szórakozni vágyók paradicsoma. A fürdő területén egyébként különösen jól megfér egymás mellett a gyógyulás és a szórakozás, hiszen úgy alakították ki, hogy az északi részen található, gyógyvizes medencék nyugodt környezetétől távolabb, a déli részen építették az élményelemekkel felszerelt, aktívabb kikapcsolódási lehetőséget nyújtó medencéket. A termálfürdő közvetlen átjárási lehetőséggel rendelkezik Török Fürdőbe.
